Február 20. és 21. között került sor az Európai Tanács rendkívüli ülésére, ahol a cél az Európai Unió következő hétévre szóló költségvetésének megvitatása volt. A jelenlegi állás szerint Magyarország lehet a költségvetés második legnagyobb vesztese.

2021-ben kezdődik az Unió költségvetésének új ciklusa, mely számos kérdést vet fel a tagállamok között. A nettó befizetők és kedvezményezettek közötti ellentétet tovább élezi az Egyesült Királyság kilépésével járó jövedelemkiesés, amit évi 10-12 milliárd euróra becsülnek. Ezt a hiányt a többi tagállam hozzájárulásának növelésével lehet pótolni, azonban a nettó befizetők nem hajlandóak a GNI-alapú befizetéseiket tovább növelni, márpedig ez utóbbi teszi ki az Európai Unió bevételeinek 66%-át.

Az Európai Tanács számára 2019 végén már az akkor soros finn elnökség elkészített egy keretdokumentumot, mely alapján a költségvetési tárgyalások elkezdődhettek, ezt azonban heves felháborodás közepette fogadták. Ezt követően Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke elkészített egy új tervet, melynek alapján folytak le a februári tárgyalások. Kompromisszumos megoldást javasolt, eredménytelenül, ugyanis az úgynevezett „fukar négyek”, Ausztria, Hollandia, Svédország és Dánia szilárdan ragaszkodtak a GNI befizetésének 1%-os felső határához.

Ezzel szemben a másik oldalt képviselő nettó kedvezményezettek, avagy a Kohézió Barátainak is nevezett csoport növelni szeretné ezt az arányt, és szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy a kohéziós és agrárpolitikai alapot ne csökkentsék. E szövetség megerősítésére februárban Portugáliában találkozót rendeztek, amin tizenhét uniós tagállam képviseltette magát, azonban a nagy létszámú összefogás ellenére kevés sikert várhattunk tőle. Hogy miért? Az uniós döntésekben a gazdagabb államok döntései mérvadóak, akiknek nem áll érdekében a méregdrága felzárkóztatási és agrárpolitika még nagyobb mértékű finanszírozása.

A portugáliai találkozón részt vettek a V4-államok kormányfői is, akik az új büdzsé legnagyobb vesztesei lehetnek, hiszen Lengyelország és Magyarország kapta a legtöbb egy főre jutó kohéziós forrást az előző hétéves ciklusban. Magyarország 2018-ban 854,9 millió eurót fizetett be GNI-alapú hozzájárulásképpen, míg GNI-nek 4,97%-át, azaz 6298 millió eurót kapott vissza, ami megközelítőleg 2000 milliárd forintot jelent. A várható változások szerint, Magyarország Csehországgal együtt 6 milliárd euróval kevesebb kohéziós támogatásban fog részesülni. Mindez annak tükrében, hogy hazánkban az állami befektetések 55,5%-át finanszírozzák az Európai Uniós pénzekből, mindenképpen jelentős visszaesést jelent.

A két tábor álláspontjai nem kerültek közelebb egymáshoz, sőt, a tárgyalások befejeztével nettó kedvezményezettek táborának több állam- és kormányfője kihangsúlyozta, kitart korábbi véleménye mellett. Orbán Viktor szerint, „ha ambiciózus Európát akarunk, ahhoz olyan költségvetés kell.”, kérdéses volt viszont, hogy az elkövetkezendő tanácskozások során ki fog előbb engedni a másiknak. A legvalószínűbbnek azonban az tűnt, hogy a kompromisszum valószínűleg a költségvetés bővítése, és az fejlesztéseket célzó újítások kárára fog történni.

A koronavírus-világjárvány azonban ez ügyben is változást hozott, az Európai Bizottság kidolgozott egy új tervezetet, melyben az említett hétéves időszakra egy 1100 milliárd eurós költségvetést javasol, amely egy 750 milliárd eurós Next Generation EU Eszközből és egy 540 milliárd eurós kölcsönkeretből áll. Ez utóbbi célja a tagállamok munkanélküliség elleni védekezésben való támogatása, és az ezzel kapcsolatosan megnövekedett közkiadások fedezésében való segítség. Áprilisban még a magyar kormány nézeteiben az euroszkepticizmus nyilvánult meg, a kormányfő egy interjúban elutasította a válság uniós hitelből való finanszírozását, azonban a május végén elfogadott rendeletre reagálva, mely tagállamonként akár 100 milliárd eurót is biztosít, már részvételi szándékát fejezte ki. Az Unión belül az összeg elosztásának arányával kapcsolatosan is merültek fel különböző nézőpontok, azonban a többség, beleértve a legnagyobb gazdaságú tagállamok pozitívan reagáltak, így a tervezet kilátásai összességében rendkívül kedvezőek – olyan javaslat született, mely egy kompromisszum, és ezáltal az EU következő hétéves költségvetésének elfogadásának lehetőségével kecsegtet.

(Borítókép: HírTV)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük