A Visegrádi Négyek országaiban az első, új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2 vagy COVID-19) fertőzött betegeket közel azonos időpontokban, március első heteiben diagnosztizálták. Csehországban március 1-én jelent meg a betegség, Lengyelországban és Magyarországon három nappal később, március 4-én, végül pedig Szlovákiában két napra rá, március 6-án jelentették az egészségügyi szervek az első koronavírusos esetet.

Eleinte a komolyabb válaszlépéseket a kormányok részéről nem a járvány agresszív terjedése indikálta, hanem sokkal inkább az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-i állásfoglalása, amikor is világjárvánnyá nyilvánította a Kínából szétterjedő Covid-19 koronavírus-járványt. Szlovákia, a legkevesebb diagnosztizált beteggel rendelkező nemzet lépett a leghatározottabban, és még aznap elrendelte az iskolák bezárást az egészországban, míg Magyarországon például csak a felsőoktatási intézmények bezárását rendelték el március 11-én.A közoktatás normális rendjének felfüggesztésére később, március 16-án került sor. A V4-ek összes tagállama a pandémia deklarálásnak másnapján veszélyhelyzetet, illetve szükségállapotot hirdetett országszerte, melyek általában magukban foglalták a bizonyos szám feletti csoportosulások, valamint sport- és kulturális rendezvények betiltását, továbbá egyes termékek forgalmazásának és intézmények működésnek korlátozását.

A folyamatosan növekvő esetszámoknak köszönhetően az intézkedések második hullámának különféle kijárási korlátozások, tilalmak tekinthetők. Először Csehország vezetett be kijárási korlátozást március 16-án, míg Magyarország és Lengyelország viszonylag későn, csak március 27-én. illetve április 1-én döntött a polgárok szabad mozgásának korlátozásáról. Közös vonás mindegyik ország ilyesfajta rendeletében, hogy a cél a szociális interakciók csökkentése, ezzel lassítva a járvány terjedését. Így mind a cseh, lengyel és magyar állampolgárok csakis indokolt esetben hagyhatják el otthonaikat, mint például bevásárlás, vagy idős rokonok megsegítése céljából. Szlovákiában csupán a húsvéti ünnepek idejére rendeltek el részleges kijárási korlátozást, de minden lehetséges fórumon otthonmaradásra szólították fel a szlovák lakosságot, mely ellenőrzésére még a mobilszolgáltatók cellaadatait is felhasználják. Úgy tűnik, a szlovák lakosság hivatalos kijárási korlátozás ellenére is komolyan veszi a felhívásokat és viszonylag immobilisak maradnak.

Habár még egyik visegrádi országban sem jelenthető ki, hogy a járvány túljutott a csúcspontján, ez azért is lehet, mert az intézkedéseknek köszönhetően sikerül lassítani a koronavírus terjedését és ezzel laposítani az új eseteknövekedésének görbéjét. Az országok eltérő méreteiből adódóan érdemes néhány átlagszámra pillantást vetnünk. Csehországban 1 millió lakosra vetítve 37 349 tesztet végeztek el és ebből 830 koronavírusos beteget azonosítottak. Ezek a mutatók a többi országban a következőképpen alakulnak: Lengyelországban 20 275 teszt és 561 diagnosztizált beteg jut 1 millió lakosra. Magyarországon 16 871 tesztet végeztek el és 387 megbetegedést azonosítottak 1 millió lakosra vetítve, míg Szlovákiában 19 113 elvégzett teszt és 276 a koronavírusos esetek száma 1 milliós tartományban. Tehát átlagosan Szlovákiában van a legkevesebb azonosított fertőzött, viszont Magyarországon végezték el a legkevesebb koronavírus-tesztet. Hasonló lehet a helyzet Lengyelországban is. Szlovákiában az átlag fölötti tesztelés ellenére is viszonylag kevés koronavírus-fertőzöttet találtak, és messze a legkevesebb, mindössze 4 halálos áldozat jut egymillió lakosra vetítve, ami az intézkedések hatékonyságára is utal. Hazánkban kiugróan magas az egymillió főre vetített halálos áldozatok száma – 50 fő – még a koronavírus által leginkább sújtott Csehországban is 29 fő ez az arányszám. Természetesen az intézkedések hatékonyságát majd csak a járvány elültével lehet igazán kiértékelni. Szlovákia a masszív tesztelésre helyzete a hangsúlyt és úgy tűnik sikerül effektíven lassítania a járvány terjedését. Magyarországon és Lengyelországban májusban várják a járvány tetőzését és ennek megfelelően próbálnak felkészülni további rendkívüli intézkedésekkel (kórházi ágyak felszabadítása, lélegeztetőgépek beszerzése stb.). Csehországban pedig egyre bizakodóbb a légkör, miután negyedik napja csökken az új megbetegedések száma (04. 19-i állapot – a szerk.), olyannyira, hogy puhatolózások is elkezdődtek horvát illetékesekkel az idei turisztikai szezon megtartását illetően.

(Borítókép: Szigetváry Zsolt/MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük