Lengyelországban 2015-óta a Jog és Igazságosság (PiS) párt van hatalmon. Már a kezdetektől elkezdték megreformálni a lengyel igazságszolgáltatási rendszert, mellyel veszélyeztethetik annak függetlenségét. Igazságügyi intézkedéseik közül egyik példaként említhető, hogy az igazságügyi miniszter hatáskörébe került a bírósági elnökök és alelnökök leváltásának és kinevezésének joga. A további döntések közé tartozik, hogy az Országos Bírói Tanács tagjait, akik jelentősen befolyásolják az új bírók kiválasztását, a politikusok és nem pedig a bírók választhatják ki, valamint hogy különböző nyugdíjkorhatárokat szabtak meg a férfi és a női bíráknak. 

Emellett hatályban van az úgynevezett „szájkosártörvény”, melyet a szejm még januárban másodszor is elfogadott. Ez a törvény korlátozza a gyülekezési és véleménynyilvánítási jogot, illetve előírja, hogy fel lehet lépni azokkal a bírókkal szemben, akik megkérdőjelezik a reformokat, vagy előnyben részesítik az uniós jogot a lengyel joggal szemben. Január 11-én ezen intézkedés ellen több száz lengyel és külföldi bíró tüntetett, kifejezve felháborodásukat, mellettük pedig több ezren vonultak utcára szolidaritásuk jeléül. 

Az Európai Bizottság 2017 decemberében kezdeményezte a jogállamisági vizsgálatot és a hetes cikk szerinti eljárás elindítását. Az Európai Unió Bírósága 2019-es ítélete alapján a lengyel Legfelsőbb Bíróságot érintő törvényjavaslat sérti az uniós jogot, valamint még ez év novemberében kötelezte a tagállami bírókat, hogy vizsgálják meg, vajon teljesítik-e az uniós és nemzetközi jog kritériumait az egyes lengyel bíróságok. 2020 januárjában az Európai Bizottság kérte az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon átmeneti intézkedéseket annak elkerülése érdekében, hogy az előbb említett reformok maradandó károkat okozzanak a lengyel igazságszolgáltatásban. Az Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság egy január közepén közzétett jelentésében javasolta a törvénymódosítások elutasítását, a dokumentum azonban a kormánypárt több tagjának is a nemtetszését váltotta ki, ugyanis szerintük ezzel cselekvőképtelenné tennék a szuverén lengyel parlamentet, amelynek joga van ilyen területen reformokat hozni.A PiS szerint szükség van ezekre a javaslatokra a bíróságok hatékonyabb működése céljából, mindemellett pedig a nagyobbik kormánypárt egyik szenátora úgy fogalmazott, hogy az ország szuverenitása is a tét. Ezzel szemben az Európai Unió Bíróságának elnöke, Koen Leanarts, kijelentette: „Nem lehet az EU tagja egy olyan állam, ahol nem működnek a független, pártatlan bíróságok a méltányos eljáráshoz való jog szellemében, amelyek fenntartják az európai uniós jogot”.

(Borítókép: Politico/Rafal Guz/EPA)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük