Annak ellenére, hogy a lengyel Jog és Igazságosság meglehetősen jól szerepel a közvélemény-kutatásokban, túl nagyok a párt elvárásai a nagyvárosokban és gyenge a koalíciós potenciálja. A hétvégi önkormányzati választás fogja igazán megmutatni, mennyit változott a PiS támogatottsága az elmúlt három évben – írja Aleks Szczerbiak az Emerging Europe véleményrovatában.

Lengyelországban október 21-én kerül sor a helyhatósági választások első fordulójára. A szavazás során a háromszintű lengyel önkormányzati (községi, járási, vajdasági) szervek tisztviselőiről, valamint a polgármesterek személyéről döntenek a lengyel szavazók. Ahol a polgármesterjelöltek egyike sem nyeri el a szavazatok minimum 50 százalékát, azokon a településeken kerül sor a szavazás második fordulójára november 4-én.

A szakértők szerint az önkormányzati választás eredménye előrevetítheti a 2020-ig tartó, négy állomásos választási folyamat eredményeit is: jövő májusban az európai, 2019 őszén a lengyel parlamenti választások, végül 2020-ban a lengyel elnökválasztás során voksolhatnak a választópolgárok.

A lengyel regionális önkormányzatok mindamellett, hogy jelentős beleszólással rendelkeznek az európai uniós források elosztásába, az országos politikában is nagy jelentőséggel bírnak: a lengyel politikában a pártok támogatottságát a területi eredmények aggregált értéke mutatja a legjobban.

 

Mérlegen a Morawiecki-kormány

A lengyel kormányzó párton belül a választást legtöbben nem helyhatósági szempontból, hanem a Mateusz Morawiecki által vezetett kormány népszerűségéről szóló népszavazásként fogják értelmezni. Morawiecki, aki tavaly decemberben vette át a kormány vezetését Beata Szydlotól, egy sor gazdasági és társadalmi reformot vezetett be. A korábban pénzügyminiszterként és kormányfő-helyettesként dolgozó Morawiecki ma Lengyelország egyik legnépszerűbb politikusa és sokan Jaroslaw Kaczynski, a PiS „szürke eminenciásának” utódjaként tekintenek rá, így egy esetleges jó szereplés megerősítheti a miniszterelnök pozícióját a kormánypárton belül.

A PiS meglehetősen kedvező, sokak szerint túlértékelt közvélemény-kutatási (jellemzően 40 százalék fölötti) eredményei miatt azonban óriási elvárásoknak kell megfelelnie a pártnak: minden olyan eredményt, amely a 2015. évi parlamenti választásokon szerzett 38 százaléknál alacsonyabb, kudarcként fognak értékelni az elemzők. Mindazonáltal rengeteg olyan szavazópolgár van, aki csak helyhatósági választásokon szavaz, parlamentin nem, és ez fordítva is igaz, így kiszámíthatatlan, hogy mekkora lesz a PiS előnye – hívja fel a figyelmet a szerző.

(Morawieckire sokan Jaroslaw Kaczynski legesélyesebb utódjaként tekintenek a kormányzó párton belül. Fotó: Wiadomosci)

Másrészt, a Jog és Igazságosság rendkívül gyenge koalíciós lehetőségekkel rendelkezik, aminek kulcsszerepe van az önkormányzatokban. 2014-ben a PiS a 16 regionális önkormányzatból hatban szerezte meg a legtöbb voksot, de csak egyben szerzett abszolút többségét, míg a legerősebb ellenzéki párt, a Polgári Platform vagy egyedül szerezte meg a többi önkormányzat feletti vezetést vagy koalíciós partnerekkel. A PiS a regionális önkormányzatok felében számít győzelemre, az elemzők szerint viszont csak maximum öt önkormányzatban járhatnak sikerrel.

 

Polgári Platformból Polgári Koalíció

A legnagyobb ellenzéki párt, a liberális-konzervatív Polgári Platform csak úgy mint 2015-ben, nem Polgári Platformként, hanem a Polgári Koalíció nevű tömörülés részeként fut neki a választásoknak. A koalíciót a PO mellett egy kisebb, liberális párt, a Nowoczesna és a mérsékelt baloldali Lengyel Kezdeményezés (IP) adja. Az IP bevonásával a Polgári Platform azt reméli, hogy könnyebben szólíthatja meg a főként városokban élő, balliberális szavazókat, emiatt azonban lehetséges, hogy pont a párt támogatóinak magját adó mérsékelt konzervatívok egy része fordul el tőlük.

A hétvégi választás a Polgári Platformot vezető Grzegorz Schetyna számára is jelentős kihívás lesz. Schetyna valamennyi elemző szerint amennyire nem dinamikus és karizmatikus politikus, annyira jók a vezetési és szervezési készségei a párton belül. A Platform elnökére a szavazók jelentős része a mára hiteltelenné vált, korábbi PiS-kormányok arcaként tekintenek, és ha a PO olyan jelentősebb nagyvárosokban is veszít, ahol a párt adja a polgármestert vagy a közgyűlés többségét, Schetyna párton belüli pozíciói is meggyengülhetnek. A szerző szerint a PO számára már az is jó eredmény volna, ha megismételnék a három évvel ezelőtti eredményüket, amikor a Nowoczesnával közösen 32 százalékot szereztek.

 

A kis pártok is beleszólhatnak

A lengyel politika sajátossága, hogy míg egyes pártok a parlamenti választásokon szerepelnek jól, addig mások az önkormányzati választáson erősebbek. Ezt leginkább a PiS és a Lengyel Parasztpárt versengése írja le. A Parasztpárt korábban a PO koalíciós partnere volt, az ellenzéki Polgári Koalícióban azonban már nem vesz részt. A Parasztpárt 2015-ben történetének legrosszabb eredményt érte el a parlamenti választáson: a szavazatok mindössze öt százalékát kapta meg. A 2014-es önkormányzati választáson viszont – mindenki számára hatalmas meglepetést okozva – 24 százalékot szereztek a regionális önkormányzatokban, ami annak köszönhető, hogy a PSL nagyon erős és bejáratott országos hálózattal bír, különösen vidéken. Kérdés, hogy mennyi szavazatot vihet el a Parasztpárt a PiS-től, ha azonban 10 %-nál kevesebbet kapnak idén, borítékolható a PSL hanyatlása.

Azt, hogy a PiS végül hány regionális önkormányzat felett szerzi majd meg a vezetést, várhatóan a rendszerellenes Kukiz’15 mozgalom választási teljesítménye döntheti el ténylegesen. A szélsőségesen euroszkeptikus, Lengyelország az EU-ból való kilépéséért kampányoló párt a Jog és Igazságosság egyetlen potenciális koalíciós partnere. A biztos szavazók körében pedig 7-8 százalékot tudhatnak maguk mögött, a helyhatóságokban azonban már az öt százalék fölötti eredményre is sikerként tekinthetnének. A párt elsősorban a rendszerellenes fiatal szavazórétegek között népszerű.

A helyhatósági választás egyik meglepetése lehet a kommunista utódpárt, a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) szereplése, amely 2015-ben olyannyira meggyengült, hogy be sem jutott a Szejmbe. Most azonban a maga 8-9 százalékos átlagtámogatottságával a harmadik legnépszerűbb párt. Enyhe, de stabil erősödésük pedig meglepő módon a PiS antikommunista törvényeinek köszönhető, amely feleleveníthette a szocialista nosztalgiát.

Ettől függetlenül várhatóan nem az SLD lesz a nagy visszatérő. A szerző emlékeztet, hogy a lengyel politikában a baloldal a leginkább megosztott: a Lengyel Kezdeményezés annak mentén szakadt ketté, hogy csatlakozzanak a Polgári Koalícióhoz vagy sem. A lengyel baloldalon többek között olyan társadalompolitikai ügyek mentén állnak fenn törésvonalak, mint az abortusz kérdésében, ami a konzervatív lengyel társadalmat egyik leginkább megosztó kérdés.

A radikális baloldali Razem, amely szó szerint a semmiből ért el 4 %-ot 2015-ben várhatóan nem tudja majd kiaknázni korábbi sikereit, a lengyel baloldal „Messiásaként” emlegetett Robert Biedron, Slupsk polgármestere pedig nem indul újra posztjáért és – ahogy be is jelentette – csak jövőre indít politikai mozgalmat, így a baloldal megújulása Lengyelországban is várat magára.

 

Varsó ellenzéki főváros maradhat

A főváros jelenlegi polgármestere, a Polgári Platformot erősítő Hanna Gronkiewicz-Waltz 2006 óta tölti be pozícióját, azonban idén a választás eredményétől függetlenül távozik tisztségéből, legesélyesebb utódjának pedig Polgári Koalíció jelöltjét, Kazimierz Trzaskowskit tartják. Az eredmény kiélezettnek ígérkezik, a szakértők szerint csak a második fordulót követően fog eldőlni, ki veszi át a lengyel főváros irányítását.

Mindazonáltal hatalmas politikai földindulás volna, ha a Jog és Igazságosság jelöltje, Patryk Jaki győzedelmeskedne a liberális fellegvárként számon tartott lengyel fővárosban, még úgy is, hogy elemzők szerint Jaki kampánya sokkal dinamikusabbnak mutatkozott.

Aleks Szczerbiak cikke 2018. október 4-én jelent meg az Emerging Europe véleményrovatában. Az eredeti cikk itt érhető el.

A cikket szemlézte: Pesszer Alexandra és Istrate Dominik

Borítókép forrása: Emerging Europe

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük