Magyarország legnagyobb energetikai beruházása, a paksi bővítés bejelentése óta hetedik alkalommal találkozott Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal. Ugyan a moszkvai csúcson sem kétoldalú egyezmények aláírására, sem pedig kiemelkedőbbnek tekinthető politikai vagy gazdasági bejelentésekre nem került sor, a találkozó – ha csak szimbolikusan is, de – így is fontos üzeneteket hordoz mind Magyarország, mind pedig a közép-kelet-európai térség számára. Öt pontban a magyar kormányfő és az orosz elnök keddi találkozójáról.

 

#1 A kétoldalú partnerség nem nemzetbiztonsági érdek

Szijjártó Péter külügyminiszter az orosz Kommerszantnak adott interjújában beszélt arról, hogy a két fél közötti együttműködés „gazdasági és nemzetbiztonsági érdek”. A magyar gazdaság és a lakossági energiaellátás biztonságának szempontjából valóban meghatározó szerepe van a kétoldalú kapcsolatok konszolidációjának. Mindazonáltal – hagyományos, biztonságpolitikai értelemben –, a kétoldalú politikai kapcsolatok bővítése nem tekinthető indokoltnak egy olyan állam esetében, amely elsődlegesen az Európai Unióban és a NATO-ban vállal érték- és érdekközösséget.

Ahogy azt a magyar miniszterelnök az orosz kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján megjegyezte, a magyar kormányzat elképzelése, hogy hídként működjön Kelet és Nyugat között, ugyanakkor az EU és Oroszország, továbbá az Unió és Magyarország közötti viszony jelen állapotát figyelembe véve erre csekély esély mutatkozik.

 

#2 Fókuszban a Török Áramlat

A várakozásoknak megfelelően a találkozót az energiaügyi együttműködés dominálta. Azon túl, hogy mindkét fél újfent támogatásáról biztosította a Paks 2 projektet, melynek kivitelezése jelen állás szerint 2020-ban kezdődhet meg, 2020-ra is megszületett a gázszállítási szerződés az orosz Gazprommal. Természetesen ez önmagában nem meglepő, hiszen a magyar-orosz gázszerződést éves rendszerességgel vizsgálják felül.

Figyelemreméltó viszont, hogy a magyar kormányfő személyesen lobbizott Putyinnál annak érdekében, hogy az egykori Déli Áramlat romjain felépülő Török Áramlat Magyarországot is érintse, amitől Putyin nem zárkózott el. Ellátásbiztonsági szempontból Magyarországnak az az érdeke, hogy minél inkább diverzifikálják az importforrásokat, a Török Áramlatba való bekapcsolódás – ha csak részlegesen is, mivel szintén orosz vezetékről van szó, de – ebbe az irányba mutathat elmozdulást. Oroszország jelenleg a magyar gázigény 60 százalékát fedezi.

Az energiapiaci diverzifikáció pedig – a tervezett Északi Áramlat 2 projekt tükrében – különösen fontos Magyarország számára. A magyar kormánynak még nincs hivatalos álláspontja az NS 2 vezetékről, Kaderják Péter energiaügyi államtitkár szerint azonban valószínűsíthető a gáz árának drágulása, ha az Északi Áramlat 2 végül valóban megépül.

 

#3 Fellendülőben a kereskedelem

A két ország közötti kereskedelem jól teljesített az elmúlt két évben: 2017-ben 25, idén pedig várhatóan 30 százalékkal nő majd az áruforgalom.

Ez annak fényében is kiemelkedő, hogy az Európai Tanács által 2014 márciusában bevezetett gazdasági szankciós rezsim jelenleg is érvényben van. A magyar kormány továbbra sem támogatja a szankciók fenntartását, ennek ellenére – ahogy azt a magyar külügyminiszter is leszögezte – nem áll szándékában „megtörni az európai egységet”, így Magyarország is megszavazta a szankciók újbóli meghosszabbítását az Európai Unió Tanácsának múltheti ülésén.

 

#4 Rések a lengyel-magyar pajzson

A találkozó időzítése újból felszínre hozta a magyar és a lengyel Oroszország-politika közötti törésvonalakat. Miközben a magyar delegáció az orosz vezetéssel tárgyalt a Kremlben, Donald Trump amerikai elnök Washingtonban fogadta Andrzej Duda lengyel elnököt. A moszkvai csúccsal ellentétben, a Trump-Duda találkozó kifejezetten biztonságpolitikai jellegű volt, a lengyel elnök ugyanis arra kérte amerikai kollégáját, hogy az USA állandó katonai bázist létesítsen Lengyelországban, melyhez két milliárd dollár értékű támogatást is felajánlott.

A lengyel diplomácia a NATO melletti szoros elkötelezettsége, valamint a lengyel politika Oroszország-ellenessége eddig sem volt ismeretlen a visegrádi országok számára, mindazonáltal nem várható, hogy kifejezetten ezen szegmens mentén gyengülne a közép-európai blokk egysége.

 

#5 Váratlan tárgyalás zárt ajtók mögött

Ha valóban volt egy négyszemközti, 40-45 perces találkozó a két vezető között a hivatalos program után, akkor Orbán minden bizonnyal ezért ment Moszkvába, ugyanis nem látni olyan ügyet, ami indokolna egy újabb hivatalos utat a két hónappal ezelőtti csúcs után – nyilatkozta Mester Barnabás. A külpolitikai elemző szerint Putyin számára mindig előnyös, ha egy nyugati, ráadásul EU- és NATO-tagállam vezetőjével mutatkozhat, ezzel is oldva az ukrán válságból adódó, relatív diplomáciai elszigeteltségét.

A magyar miniszterelnök minden alkalommal, amikor az orosz elnökkel mutatkozik, egy kicsit távolabb lavírozza magát a vele amúgy is egyre gyanakvóbb európai szövetségi rendszertől. Mindez akkor is igaz, ha a magyar kormány mindeddig nem vétózta meg az Oroszország elleni szankciókat, hiszen eközben Magyarország egyre inkább igyekszik elmélyíteni a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat: a két fél közötti kereskedelem folyamatosan növekszik, a kormány pedig kiemelkedő üzleti lehetőségeket kínált olyan orosz állami vállalatoknak, mint a Metrovagonmash vagy a Roszatom, amelyekkel eddigi tudásunk szerint csak az orosz fél járt jól – nyilatkozta a szakértő.

 

(Bórítókép: MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük