A kontinens valamennyi szélsőjobboldali és Unió-ellenes pártja megerősödhet a következő európai parlamenti választásokra, átütő sikerre azonban nem számíthatnak a populisták, sőt, a választás legnagyobb győztesei nem ők, hanem a liberálisok lehetnek.

 

Az Európai Parlament mindkét szélsőjobboldali frakciója bővítheti parlamenti mandátumainak számát a jövő májusi EP-választásokon – derül ki a Reuters által készített összeurópai közvélemény-kutatásból. Az adatok alapján

 

  • az olasz 5 Csillag Mozgalmat és a német AfD-t is soraiban tudó Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) frakció 45-ről 59-re növelheti mandátumainak számát,
  • a francia Nemzeti Frontot és az olasz Északi Ligát is tömörítő Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) pedig az eddigi 35 helyett akár 63 képviselői helyet is szerezhet.

 

Míg az ENF erősödése elsősorban az olasz Északi Ligának, addig az EFDD térnyerése a szintén olasz 5 Csillag Mozgalomnak és a német AfD-nek köszönhető. Az EFDD erősödése annak ellenére is jelentős mértékű, hogy a frakció legerősebb delegációjának számító brit UKIP a Brexit nyomán nem küld több képviselőt a Parlamentbe. Nagy-Britannia kilépésével az Európai Parlament mandátumainak száma 705-re csökken.

 

 

Változó szövetségek

 

A politikai spektrum másik oldalán, a szociáldemokraták és a Néppárt népszerűség-csökkenéséből a liberális frakció profitálhat a legnagyobb mértékben: az ALDE az eddigi 68 helyett 104 helyre számíthat az európai törvényhozásban, viszont erre csak akkor kerülhet sor, ha az Emmanuel Macron vezette Lendületben a Köztársaság párt végül tényleg a liberálisokkal társul (mind a mai napig tisztázatlan, hogy Macron képviselői az ALDE sorai között vagy egy új parlamenti frakcióban fognak ülni május után).

 

Mindazonáltal, a legképlékenyebb jelenleg a lengyel Jog és Igazságosságot és a brit konzervatívokat tömörítő, euroszkeptikus ECR-frakció sorsa. A britek kilépésével a lengyel kormánypárt pozíciója jelentősen meggyengül, így komoly esély mutatkozik arra, hogy a frakció delegációi más euroszkeptikus csoportokhoz igazoljanak. Sajtóhírek szerint a PiS azonban az Európai Néppárthoz is bejelentkezett. Ha az ECR jelenlegi formájában marad fenn, akkor az ENF-fel és az EFDD-vel együtt a parlamenti mandátumok mintegy 23 %-ával bírnának. A Néppárttal együtt a jobboldali pártok a 705 mandátumból 344-gyet szerezhetnek meg, ugyanakkor arra, hogy ez a négy párt együtt jelöljön bizottsági elnököt, vagy szélesebb körben együttműködjön, politikai értelemben semmi esély nem mutatkozik.

 

Habár várhatóan mind a bal-, mind a jobbközép pártok támogatottsága csökken Európa-szerte, az erőviszonyokon jelentős mértékben nem változtat a populisták térnyerése: a legnagyobb frakciókat továbbra is a Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok adhatják, az EPP-nek pedig továbbra is minden esélye megvan arra, hogy ők jelöljék az Európai Bizottság elnökét.

 

A kutatási adatok a Reuters oldalán jelentek meg, az eredeti cikk itt érhető el.

(A borítókép forrása: Reuters)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük