Miközben a lengyel és az európai közvélemény azzal van elfoglalva, hogy a lengyel kormánypárt az ország igazságszolgáltatásának függetlenségét támadja, lengyel kormánypárti képviselők olyan törvényjavaslatot fogadtak el, amellyel a korábbiakhoz képest aránytalanabb lesz az EP-választás, ez pedig a PiS-nek kedvez – írja Martin Mycielski a EurActiv oldalán

 

A lengyel kormánypárt által kilátásba helyezett bírósági reformot mind belföldön, mind külföldön felháborodás fogadta. Az új törvényjavaslat hatással lenne a Legfelsőbb Bíróság, illetve a bírói testület működésére, továbbá korlátozná a jogállamiságot és gyengítené a demokráciát. Míg az európai közélet folyamatosan nemtetszését fejezi ki a lengyel igazságügyi „reformmal” kapcsolatban, a PiS (Jog és Igazságosság) uralta felsőház nemrég olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely jelentős hatással lehet a jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választások kimenetelére – hívja fel a figyelmet a szerző.

 

A törvényhozók álláspontja szerint a változtatások csupán egyszerűsítik a választási kódexet, illetve kiküszöbölik a különböző régiók közötti különbségeket. Ezzel szemben a szakértők igencsak bírálják a javaslatot, hiszen bevezetése által sérülne az arányosság elve. Továbbá az érvényességi küszöb jelentős megemelése szembe megy az EU-s jogszabályokkal is. A felsőház törvényhozói hivatalának szakvéleménye szerint, választókerületektől függően az új választási küszöbérték 16 és 20% között lesz, amely több, mint háromszorosa az EU által előírt 5%-nak.

 

De mit is jelent ez a gyakorlatban?

 

Tulajdonképpen a jelenlegi kormánypárton és az ellenzéki Polgári Platformon kívül más pártnak csekély esélye van arra, hogy akár csak egy mandátumot is szerezzen. A nemrégiben végzett közvéleménykutatások szerint a harmadik legnépszerűbb párt a szavazatok kevesebb, mint 10%-át kapná.

 

A szerző megjegyzi, hogy az EU-ban vannak olyan tagállamok, amelyekben hatékonyan működik az 5% fölötti érvényességi küszöb. Az egyetlen jelentős kivétel, amely ellentmond az európai szabványoknak, a francia EP-választási rendszer, itt viszont hamarosan új szabályozás lép életbe, amely szintén az arányosság elvét erősíti.

 

Mit szól mindehhez a parlament?

 

Az új törvénymódosítás gyorsan, feltűnésmentesen járta meg a törvényhozás lépcsőfokait. Ez többek között azzal magyarázható, hogy más, jellemzően a jogállamiság megsértéséről szóló hírek kerültek inkább a köztudatba. Ezt az eljárási módot Kaczyǹskin kívül más, autokratikus vezetők is szokták alkalmazni, köztük Donald Trump is. A törvényjavaslat módosítását többen is követelték, de kétséges, hogy bármely PiS-törvényhozó figyelembe vette volna ezeket.

 

Akármennyire meghökkentő, de mégis úgy tűnik a lengyelek nem törődnek mindezzel. Talán azért, mert az európai parlamenti választások igencsak távolinak tűnnek, vagy talán úgy érzik, hogy jelenleg más, jelentősebb intézkedések veszélyeztetik hazájukban a demokráciát. A lengyel közéleti passzivitásból adódóan egyedül az európai döntéshozók szólalhatnának fel érdemben a javaslattal szemben, többségük viszont most tölti szabadságát. És mikor szeptemberben visszatérnek a parlamenti munkához, az ügy már rég nem lesz aktuális politikai értelemben, így félő, hogy a szerző által illiberálisnak vélt lengyel kormánypárt újabb csapást mér az európai demokráciára – zárja gondolatai Mycielski.

 

Martin Mycielski cikke az EurActiv oldalán jelent meg 2018. július 30-án. Az eredeti cikk itt olvasható.

 

A cikket szemlézte: Pesszer Alexandra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük