A Brexit-tárgyalások jelenlegi állása szerint az Egyesült Királyságnak még nincs életképes elképzelése az Európai Unióval fenntartandó kapcsolatáról a kilépést követően, ami akár egy megállapodás nélküli Brexitet is eredményezhet. Mit jelenthet ez a visegrádi négyek számára? Erre a kérdésre keresi a választ Szent-Iványi Balázs a Visegrad Insightban megjelent cikkében.

 

Az Egyesült Királyság kormánya nehézségekkel küzd annak meghatározásában, hogy a Brexitet követően hogyan alakítsa együttműködését az Európai Unióval. A kormány elképzeléseit bemutató, konszenzuson alapuló fehér könyv – amely idén júliusban került bemutatásra – nem csak az Európai Unióval folytatott tárgyalásokban nem hozta meg az elvárt pozitív fordulatot, hanem a Konzervatív Párt és a kormány megosztottságát is felerősítette.

 

A keményvonalas tábor egyenesen az Egyesült Királyság vazallusi szerepét vízionálja a Brexitet követően, amennyiben a fehér könyvben foglaltak fogják a tárgyalások alapját képezni. Ezzel szemben a másik oldal úgy véli, hogy a kormány elképzelése nem kellően ambiciózus a Brexit negatív hatásainak mérséklésére az Unióval való jövőbeli kapcsolatban. Habár még nem látni, hogyan alakul az Egyesült Királyság sorsa, elképzelhető, hogy az EU-val való megállapodás hiányában hagyja el az Uniót – hívja fel a figyelmet Szent-Iványi.

 

A Brexit kapcsán a V4-ek számára a két legfontosabb kérdés, hogy a Nagy-Britanniában maradó állampolgárok helyzete és az Egyesült Királyság pénzügyi hozzájárulása az Unió jelenlegi költségvetési ciklusához rendeződjön. Ezen kérdésekben a tárgyalások első fázisában mind a négy ország számára elfogadható megállapodás született.

 

Emellett – ahogy a szerző is megjegyzi – az Egyesült Királyság minden visegrádi ország számára fontos kereskedelmi partner mind az áruk, úgy a szolgáltatások tekintetében. Habár a fehér könyvben szereplő vámunió elképzelése az árukereskedelem terén kevés változást hozna a V4-ek életében, addig a szolgáltatásokra vonatkozó elképzelések sokkal nagyobb érvágást jelentenének, különösen Magyarország számára, mivel szolgáltatásexportjának 8%-át a brit féllel való kereskedelem teszi ki. A jövőbeni kereskedelmi viszony kapcsán Brüsszel pedig nem támogatja az Egyesült Királyság ”cherry-picking”-re vonatkozó elképzeléseit.

 

A britek azon próbálkozása ellenére, hogy bilaterális egyeztetések szerezze meg az Unión belül ”renitensnek” számító Magyarország és Lengyelország támogatását is, a V4 tagállamok nem tértek el az EU közös álláspontjától. Jóllehet, Lengyelországgal még egy kétoldalú védelmi együttműködésről szóló megállapodást is aláírt 2017 decemberében támogatásának megnyerésére. Ennek ellenére nem sikerült megosztani az uniós tagállamok egységét, hiszen a 2020 utáni időszakra vonatkozó tárgyalásokat szem előtt tartva a V4-ek felismerték, hogy kifizetődőbb a Brexit kapcsán egységes álláspontot képviselni a többi tagállammal.

 

Várhatóan a következő hónapok fogják próbára tenni az EU egységes álláspontjának megőrzését a megállapodás nélküli Brexit lehetőségének felerősödésével. Ha a „no-deal Brexit” esetén az Egyesült Királyság nem tartaná be az állampolgári jogokra és a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó megállapodást érintő kötelezettségeit, az meglehetősen negatív következményekkel járhatna a Visegrádi Csoport számára.

Mindezeket szem előtt tartva a visegrádi országok számára továbbra is az egységes uniós álláspont támogatása lehet a követendő irány, mivel egy precedenst teremtő különleges megállapodás a UK-vel előre nem látható következményeket eredményezhetne az EU jövőbeni kapcsolataira nézve – véli Szent-Iványi.

 

A megállapodás nélküli Brexit nehezen érintené az uniós tagállamokat – köztük a visegrádi országokat is –, azonban az Egyesült Királyság számára súlyosabb következményekkel járna, hiszen a brit kormány koncepciójának hiánya és az idő is ellenük dolgozik. A szerző felvetése szerint egy új választás vagy egy megismételt népszavazás segíthetne egy egységesebb Brexit álláspont kialakításában, ugyanakkor ez a jelenlegi határidőkön belül kivitelezhetetlen, mivel az Egyesült Királyság uniós tagsága 2019. március 29-én automatikusan megszűnik – megállapodással vagy anélkül.

 

Bár a „no-deal Brexit” hatásai kedvezőtlenek lennének a visegrádi négyek számára, tekintettel arra, hogy a britekkel folytatott kereskedelmük jelentős része globális értékláncok keretében valósul meg – amelyek várhatóan adaptálódni fognak a Brexit után kialakult környezethez –, a kereskedelemre vonatkozó negatív hatások is mérsékeltebbek lennének – zárja értékelését a szerző.

 

Mindeközben Dominic Raab, az Egyesült Királyság Brexit tárgyalásokkal megbízott minisztere és Michel Barnier, az EU tárgyalója augusztus 21-én Brüsszelben megállapodtak a folyamatos konzultációkról és arról, hogy a tárgyalások belépnek a végső fázisba. Charlie Cooper a Politico oldalán megjelent cikkében említi, hogy mindkét fél egyetértett abban, hogy a jövőbeli gazdasági kapcsolatokról való elképzelés kialakításának a belső piac szabályainak figyelembe vételével kell megtörténnie. Raab hangsúlyozta, hogy a kilépési megállapodást és a Brexit utáni kapcsolatrendszer kérdését a tárgyalások során együttesen kell kezelni. Ennek fényében a felek elképzelése szerint idén november környékén születhet megállapodás.

 

Szent-Iványi István cikke a Visegrad Insight oldalán jelent meg 2018. augusztus 7-én. Az eredeti írás itt érhető el. Charlie Cooper írása, mely a Politico oldalán jelent meg 2018. augusztus 21-én, itt tekinthető meg.

A cikket szemlézte: Kálmán Klaudia.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük