A világbajnokság hozzájárulása az ország gazdasági növekedéséhez alacsony mértékű, a torna sikerét viszont – Oroszország jelenlegi helyzetében – nem lehet csupán makrogazdasági mutatókban mérni.

 

A július 15-i döntővel befejeződött a 2018-as oroszországi futball-világbajnokság, amely minden idők legdrágább futballeseménye volt. „Oroszország most már más reputációval bír, ami fontosabb, mint a GDP” – jelentette ki Arkagyij Dvorkovics, a szervezőbizottság elnöke. Ezzel nehéz is volna vitatkozni, mivel a sportesemény gazdaságra gyakorolt hatása szerénynek tűnik.

 

Ugyan a vb ideje alatt a gazdaság valamennyi érintett területén megfigyelhető a növekedés, a Moody’s elemzői szerint a torna éves szinten csak 0,1-0,2 százalékos hozzájárulást jelent az orosz GDP-ben, ami 2018-ban várhatóan 1,5-2 % körüli lesz. Ez ugyanakkor nem meglepő, mivel a beruházások nagyrésze már 2017-ben lezárult, ezáltal pedig már be is épült a bruttó hazai össztermékbe – hívja fel a figyelmet az RBK Novosztyi. A 2013 és 2018 közötti, előkészítő időszakban a világbajnokságra szánt befektetések 867 milliárd rubellel járultak hozzá a gazdaság növekedéséhez, ami az elmúlt öt év GDP-növekedésének csupán 1 %-a. A több mint 683 milliárdos (14 milliárd USD) eseményből elsősorban a kiskereskedelem, a vendéglátás, a szállodaipar, valamint a közlekedési és a kommunikációs szektor profitált.

 

A bajnoki meccseket élőben követő 1,3 millió szurkoló közül mintegy 570 ezer volt külföldi, akik több mint másfél milliárd dollárt költöttek a torna ideje alatt. Meglepő módon, a második legnagyobb szurkolói csoport a kínai volt, mintegy 67 ezer fős létszámmal, annak ellenére, hogy a kínai csapat ki sem jutott a tornára. A külföldi csapatok szurkolói közül a legtöbben Mexikóból és Németországból érkeztek: 44, illetve 30 ezren – összegzi a Vedomosztyi.

 

A június-júliusi időszakban csak Moszkvában több mint hárommillió turista járt. A világbajnokságnak köszönhetően idén 5-10 %-kal, mintegy 25-27 millió főre nőhet az Oroszországba látogató turisták száma, ami jövőre akár 30 millió is lehet. A turizmus növekedéséből hosszútávon Moszkva és Szentpétervár profitálhat.

 

Míg a futballturisták több mint fele, 52 százaléka a hagyományos szállodákat választotta, addig több mint 277 ezren vették igénybe az airbnb szolgáltatásait, ami négyszerese az idei lakáskiadásoknak. A világbajnokságot kihasználva számos szálloda és légitársaság árat emelt, utóbbi esetében olyan is előfordult, ahol meccsnapokon tizenkétszeres áron lehetett repülőjegyet vásárolni.

 

Nem meglepő módon, a július-júniusi időszakban megugrott a fogyasztói kereslet, amely volumene meghaladta az ötmilliárd dollárt. Az éttermek és kávézók országos fogyasztása 16 %-kal nőtt, továbbá 8 és 32 % közötti ütemű növekedés volt az egyes szervezővárosokban. Az alkoholfogyasztás együttesen negyedével nőtt, a sörfogyasztás 42 %-os növekedése pedig minden előzetes becslést felülmúlt.

 

Ellentmondásos értékelések

 

Az orosz kormányzati szereplők közül egyedüliként Arkagyij Dvorkovics volt miniszterelnök-helyettes, a szervezőbizottság elnöke nyilatkozott meglepően pozitívan a vb gazdasági hatásairól: Dvorkovics szerint a tornával kapcsolatos befektetések nélkül nem is növekedne az orosz gazdaság 2018-ban. Valamennyi elemző egyetértett abban, hogy Dvorkovics szavai túlzásnak tekinthetők, figyelembe véve, hogy az a hozzájárulás, amit a vb idén nyújthat az orosz GDP-ben, statisztikai hibahatáron belül mozog.

 

A miniszterelnök-helyettes egy áprilisi tanulmányra hivatkozva úgy nyilatkozott, hogy a tornára szánt infrastrukturális költségek 150-200 milliárd rubellel növelhetik az orosz GDP-t évente a következő öt év során, ami maga után húzza majd a növekedést.

 

A Moody’s május elemzése szerint azonban a hatás „nagyon limitált” és rövidtávú lesz, mivel az elsősorban kedvezményezett vendéglátás és szállodaipar nem tekinthető a növekedés alapjának, különösen nem a vidéki régiókban. Sőt, a Raiffeisen Bank moszkvai elemzője szerint az alternatív költségek miatt a 2013-2020-as időszak a tornára vonatkozó mérlege végül veszteséges lesz.

 

Az infláció viszont az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult: az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium és a központi bank értékelése szerint sem lesz jelentős az áremelkedésre gyakorolt hatás. A fogyasztás átmeneti növekedésével 2,4-2,6 %-ra nő majd az éves infláció júliusban, ami év végéig várhatóan korrigál.

 

Nyertesek és vesztesek

 

A vidéki szervezővárosokra különböző volumenben gyakorolt hatást a világbajnokság. A szervezésben részt vevő régiók közül a legtöbbet a Kalinyingrádi Terület és Mordvinföld nyerte. Kalinyingrád több energetikai-infrastrukturális beruházással lett gazdagabb, ami az anyaországgal való szárazföldi határ hiányában kulcsfontosságú a terület számára. A mordvinföldi területen végzett infrastrukturális beruházások pedig az éves befektetések közel 10 %-át tették ki.

 

A 2014-es szocsi téli olimpiával ellentétben, a szervezésben részt vevő területek – Mordvinföld kivételével – nem halmoztak fel különösebb jelentőségű adósságot, ami annak köszönhető, hogy a befektetések túlnyomó többségét állami és/vagy magánforrásból finanszírozták.

 

Miközben a moszkvai létesítményeket várhatóan heti rendszereséggel fogják használni, addig elemzők szerint a vidéki stadionok szinte mindenhol veszteségesek lesznek. Figyelembe véve, hogy az infrastruktúra felhasználása már Szocsiban is gondot okozott 2014 után, az olyan, alulfinanszírozott regionális önkormányzatok, mint a szaranszki vagy a mordvinföldi számára komoly megterhelést fog jelenteni.

 

A rendezővárosokat is magába foglaló régiók bruttó regionális összterméke (GRP) idén várhatóan 1-2 százalékkal nő, viszont állami beavatkozás nélkül valamennyi vidéki létesítmény fenntarthatatlanná válhat – írja a BBC orosz nyelvű hírszolgálata.

 

A GDP nem minden

 

A világbajnokság várhatóan ugyan nem teljesíti majd a hozzá fűzött kormányzati reményeket, az orosz rendezés sikerességét nem lehetséges kizárólag makrogazdasági kontextusban elemezni. Orosz politológusok úgy vélik, a hosszútávú hatás elsősorban nem a gazdasági, hanem a „hazafias” vonatkozásban keresendő: a világbajnoki torna sok orosz számára az egyik legkedvesebb és leghazafiasabb emlék marad, ami rövidtávon az Oroszországban gyártott termékek belső fogyasztását, azok exportját és a hazai turizmust is felpörgetheti.

 

A torna akkora mértékű ingyen reklámot jelentett az országnak, amely – javítva az eddig nem éppen kedvező országimázst – lehetőséget ad arra, hogy javítsa nemzetközi kapcsolatait és általános megítélését.

 

Mindazonáltal, a sportesemény sikerét beárnyékolta az a bánásmód, amellyel a stadionokat építő több ezer, zömében közép-ázsiai bevándorló munkás szembesült. A nemzetközi jogvédő szervezetekhez benyújtott több száz panasz alapján az építőmunkások fizetése csúszott (rosszabb esetben ki sem fizették őket), védőfelszerelés nélkül, veszélyes munkakörnyezetben dolgoztatták, -25 fokban túlóráztatták és megalázták őket hovatartozásuk miatt. Moszkvai szakértők szerint az olcsó külföldi munkaerő nélkül a stadionok jelentős része nem készült volna el időre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük