Az ötödik magyar V4-elnökség aprópójából szervezett panelbeszélgetést a Közép-Európa Társaság 2017. november 7-én az Egyetem E épületének IV-es előadójában, V4 + Croatia Ambassadorial Forum címmel. Az esemény központi témája az együttműködés és annak hangsúlyozása volt, ezen kívül természetesen számos régiós és európai viszonylatban fontos témáról hallhattak a résztvevők. Az előadók Varju Krisztina Dóra, Magyarország 2017-2018. évi V4 elnökségéért felelős miniszteri biztosa, Őe. Juraj Chmiel, a Cseh Köztársaság budapesti nagykövete, Őe. Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, Őe. Rastislav Kacer, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete, valamint Őe. Mladen Andrlic, a Horvát Köztársaság budapesti nagykövete voltak, a beszélgetést Varga Dániel, a Közép-Európa Társaság ügyvezető alelnöke moderálta.

 

A V4 összeköt

 

A 2017/2018-as magyar V4 elnökség négy alappillérének kifejtésével kezdte meg a beszélgetést Varju Krisztina Dóra, és hangsúlyozta, hogy a regionális, az európai, a digitális és a globális Visegrád célkitűzéseit a magyar elnökség a közös közép-európai szellemiség erősítésével igyekszik elérni. A közép-európaiság hatékonyan kifejezi a V4 egyik fő motivációját, az elnökség szlogenje, a #V4Connects, azaz a V4Összeköt is ezt hivatott jelképezni: Magyarország, mint ahogy a visegrádi országok, támogatja az európai egységet, hiszen maga a V4 is erről szól.

 

Regionális Visegrád

 

A regionális együttműködés keretében a nagykövetek egyhangúlag kifejezték elköteleződésüket a Keleti Partnerséggel történő kapcsolatok fokozásának kérdésében, és hangsúlyozták, van még hova fejlődni az észak-déli kapcsolatok tekintetében. Jerzy Snopek emlékeztetett, hogy a Keleti Partnerség Lengyelország és Svédország javaslatára született meg, valamint arra is, hogy ebben a tekintetben kulcskérdés az Oroszországot érintő politika. Juraj Chmiel ezt azzal egészítette ki, hogy az észak-déli kapcsolatokban a V4-nek központi szerepe van – már csak a földrajzi elhelyezkedés miatt is –, ezeknek az alakítására pedig egy közösen támogatott platform a V4+ Együttműködés. Mladen Andrlic úgy látta, hogy a V4 rendkívül hasznos eszköze Horvátország számára is ezen kapcsolatok javítására, a V4+-ból pedig annak tagjaként Horvátország is profitál. Rastislav Kacer, reflektálva a minszteri biztos asszony bevezetőjére, elmondta, hogy a Visegrádi Együttműködés mind egyéni, mind közösségi szinten is sikeres, ez pedig a kooperáció „baráti, rugalmas és folyékony” formájából eredeztethető, valamint szerinte sem szabad elfeledkezni az olyan régiós, ámde egész Európát érintő kezdeményezésekről, mint a Keleti Partnerség, vagy a Nyugat-Balkán integrációjának kérdése.

 

Európai Visegrád

 

Az Európai Unió lehetséges jövőjének és fejlődési irányainak kérdése már időtlen idők óta a közéleti viták szerves részét képezi, a közép-európai régió országai tagállamokként pedig aktívan is próbálnak hatni ezen témák uniós szintű alakulására. Szlovákia számára midenképpen előnyös volt az euró bevezetése, és mivel az euró átvétele minden tagország számára szerződéses kötelezettség, a további integráció előbb-utóbb elkerülhetetlen. Varju Krisztina Dóra ezzel szemben a hatékonyabb és erősebb államok szerepét hangsúlyozta, még erősebb együttműködést sürgetve uniós és V4-szinteken is, mint ahogy Lengyelország is szkeptikusabb a „hardcore Európa-koncepcióval” szemben. Jerzy Snopek ennek ellenére elmondta, hogy országa támogatja a banki és pénzügyi reformokat, a mélyebb integráció előtt pedig szerinte a konvergencia erősítésére lenne szükség. Andrlic nagykövet úr a mélyebb integráció jobb megértését szorgalmazta a jövőbeni lehetséges válságokat elkerülendő, Chmiel nagykövet úr mottója pedig „az EU felhasználó-barátabbá tétele”, amiben az euró mindig is egy politikai projekt volt.

 

Slavkov egy bónusz

 

Az irányított kérdések után a közönség tagjai is megkapták a lehetőséget a kérdezésre, ezek pedig olyan releváns témákat érintettek, mint az egyre inkább előtérbe kerülő Slavkovi Háromszög, vagy a nyugat-balkáni integráció. Utóbbi vonatkozásában a legfőbb problémát a beszélők abban látták, hogy az EU országainak nagy része nem ismeri el Koszovót, mint független államot, ennek ellenére mindenki támogató álláspontra helyezkedett. A Slavkovi Háromszögre pedig nem mint riválisra kell tekinteni a V4 mellett, ez „egyszerűen csak erősíti az osztrák-cseh-szlovák szubregionális együttműködést”, más szóval „Slavkov csak egy bónusz”.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük